A BILIBÁNCS TÖRTÉNETE

A Bilibáncs Népi Hagyományőrző és Kulturális Alapítvány székhelye Rábapatonán található a Rábaszer u. 2 szám alatt.

Alapítványunk közhasznú szervezet, tevékenysége rendkívül sokoldalúan valósul meg. Folyamatosan gyűjti a gazdag helyi, rábapatonai hagyományokat, illetve dokumentálja azokat. Kutatja a település múltját, ezáltal segítséget nyújt a helyi honismeret kialakításához. Egyik fő célkitűzése a népi kultúra-, és a hagyományok megismertetése és megszerettetése az ifjúsággal- a számukra szervezett programok segítségével.

Az Alapítvány 1991 óta minden évben megrendezi a nemzetközileg is elismert Bilibáncs Népi Hagyományőrző Tábor-és Fesztivált, melynek célja a népi kultúra modern művészetekben való továbbélésének nyomon követése, a különböző népi kultúrák bemutatása.

Az 1992. évi kétnapos fesztivál nőtte ki magát táborrá az elkövetkezendő években. Az előadók és résztvevők ezt egyaránt szükségesnek érezték, hisz a népi mesterségekből, kultúrákból ízelítőt kapni, és mindezt kipróbálni kevésnek bizonyult pár nap. Korábban a népi hagyományokat jórészt a városi értelmiség próbálta életben tartani /táncház mozgalmak/, mi fontosnak tartottuk, hogy a népi kultúra a falvakba jusson vissza-, oda, ahonnan elszármazott.

A tapasztalat azt mutatta, a közönség nincs igazán tisztában népi kultúránk Európában egyedülálló értékeivel. Egyes időszakokban nacionalizmussal vádolták az ezzel foglalkozókat, ma pedig a nyugatról érkező divathullámok szorítják háttérbe. A táncházak, a népzenét művelő muzsikusok fontos szerepet játszanak a népi kultúra megőrzésében, de nem kevésbé fontosak azok a kísérletek, melyek a hagyományok kortárs művészetekbe való integrálásán fáradoznak. A Bilibáncs e törekvéseknek is teret biztosít.

A kezdeti időszakban a Szlovákiából, Romániából és Jugoszláviából érkezett autentikus népzenészek, népművészek, képzőművészek tették „határtalanná” a rendezvényt:

1992. - Zöldpántlika együttes /Sk.

- Kanalas-Fábry duó /H-Yu

- Trifán együttes /Ro

- Karácsony Lázár /Ro

- Új Dresch együttes - Lajkó Félis /H-Yu

1995-től kezdődően nagyobb teret kapott a Bilibáncs programjaiban a szűkebb régió, a Rábaköz-és konkrétan Rábapatona hagyományainak felkutatása, megismerése, felelevenítése. Ehhez nahy segítséget kaptunk Dr. Barsi Ernő és Dr. Timaffy László néprajzkutatóktól, akik a térség kitűnő ismerői, és a kezdetektől szakmai támaszai a Bilibáncsnak.

Ösztönzően hatott a Bilibáncs tevékenysége, hisz még ebben az évben megalakult a rábapatonai Hagyományőrzők- és Faluvédők Köre. Az egyesület elsősorban kutatómunkával, tárgyi eszközök gyűjtésével foglalkozik, s ennek eredményeképpen jött létre a helytörténti kiállítás. (Rábapatona,Árpád utca)

1997-ben a Tatros Tábor újabb színfolttal gazdagította a Bilibáncs népzenei és táncházi programjait:

- Legedi László István /Moldva

- Matache Aurel /Moldva

- Paun Vasile /Moldva

- Zerkula János /Gyimesközéplok

- Fikó Regina / Gyimesközéplok

 

A Bilibáncshoz csatlakozott a Mediawave és a MAFSZ Vizuális és Művészeti Tábor, mely filmes és színházi szekcióból tevődött össze. Mindkét szervezettel azóta is folyamatos az együttműködés, évente általában egyszer azonos időben és helyen szervezünk tábort, így jól kiegészíthetjük és segíthetjük egymás munkáját. A Bilibáncs Tábor munkáját is dokumentálják, bemutatásra kerülnek a tábor során készült filmetűdök, valamint a Mediawave Filmfesztivál díjazott alkotásaiból is megtkinthető néhány. A Bilibáncson hagyományosan helyet kap a színház, egyrészt, mint „vásári komédia” a táborozók részvételével, másrészt színházi társulatok bemutatóit láthatja a közönség. /Lopótök, Bab társulat, Vaskakas Bábszínház, Társzínház, Tarkabaré Vándorcirkusz…stb)

1992 és 1999 között a Mediawave Nemzetközi Vizuális Művészeti Alapítvány volt a Bilibáncs Népi Hagyományőrző és Továbbvivő Tábor és Fesztivál rendezője. 2000-ben a szervezők létrehozták a Bilibáncs Népi Hagyományőrző és Kulturális Alapítványt. Az alapítvány kiterjesztette tevékenységi körét a Rábcatorok Regionális Fejlesztési Társulás településein működő civil szervezetek /kulturális, hagyományőrző, környezetvédő/ bevonására a Bilibáncs munkájába. Ennek eredményeképpen a társulás 11 településéből 7 képviseltette magát a fesztiválon. /Héthatár Citerazenekar, Lébényi Orchidea Hagyományőrző Csoport…stb/ A 2000. évtől a Bilibáncs Tábor és Fesztivál megvalósításában együttműködik alapítványunk a Közép-Európa Fényműhely Egyesülettel. A művészeti kurzuson résztvevő fiatal képzőművészek munkáikkal, tanácsaikkal segítik az alkotni vágyó táborlakók törekvéseit. Jelenlétük abból a szempontból is fontosnak bizonyult, mivel a Rábapatonai Általános Iskola hagyományőrző csoportja, /mely 8-10 éves gyermekekből áll/ aktívan részt vett az alkotó munkában, és tanácsaikra támaszkodva dolgozott.

A Bilibáncs hangulatában és módszerében is kissé eltér a megszokott néprajzi táboroktól, hiszen az évek során elmosódott az előadó és hallgatóság közti határ, így önkéntes alapon egy cél érdekében szerveződő közösséggé váltak. A Bilibáncs kialakult jellegét nem a „szervezők” találták ki /ők legfeljebb csak a körülményeket teremtették meg hozzá/, hanem sokkal inkább az előadók művészi munkája gerjesztette a légkört, melyben a résztvevők alkotókká és befogadókká válhattak egyszerre. Az évek során számos neves művész tartotta érdemesnek arra a Bilibáncsot, hogy művészi munkájával hozzájáruljon a létezéséhez. A szervezőknek ez adott erőt /az anyagi hiányosságok ellenére/ évről-évre megteremeteni a lehetőséget a „találkozásra”. A Bilibáncs olyan olvasztótégely, hol több művészeti ág képviselői a tábor és fesztivál résztvevőivel együtt hoznak létre új dolgokat. A művészeknek is fontos ez a találkozás, mivel nem csak a művészi produkciók átadása történik, hanem az együtt töltött pár nap során gondolatok, hitvallások, érzésvilágok nyílnak meg.

Hisszük, hogy a „bilibáncsosok” köre egyre bővül, és minden évben újra összejövünk a Rába partján, hogy azonosságunkkal és különbözőségünkkel megáldva/megverve együtt dolgozzunk, beszélgessünk…valódi részesei legyünk egy alkotó munkának!

______________________

*Bilibáncs = katicabogár